Ez nálam mindig így van... :/ Mikor az előző blogom írtam, még olyan boldog voltam, nem is jutott eszembe milyen kegyetlen ez a mai világ. Egyesek szerint szerelmes vagyok, de szerintem nem. :D Olyan is-is... nem tudom eldönteni, a kettő között... De most nem erről szeretnék beszélni. Igazából ti vagytok az elsők, akivel megosztom a "jelenlegi" érzéseimet. Mert ugye bár kit érdekel,hogy nekem is vannak érzéseim, én is ugyan olyan emberi lény vagyok mint a többiek, de azért csak velem kell különcködni. Most nem rátok vagyok mérges, hanem pár osztálytársamra. Fiúkról van szó, mindig velük haverkodunk két barátnőmmel. Három fiú három lány, pont jól jön ki. Igaz néha négy fiú van, csak a negyedik (akiről írtam előző blogomban) ő nem szokott feljönni velünk az ebédlőbe, és leginkább ott vannak a legjobbak, mikor már a székről is ledőlünk mert annyira nevetünk. Most,hogy már igazi tél van, jó hideg és még hó is van (igaz, ilyen porszerű) jön,hogy a fiúk megfürdetik a lányokat. :P Tegnap ebéd után két barátnőmmel együtt megfürdetett két fiú. Persze egyik barátnőm alig dobálták, csak a másikat meg engem. Hát szépek voltunk, tetőtől-talpig tiszta havasak. Persze ez még belefért, nevettünk barátnőmmel hazafelé ezen. :D De ami ma történt az már sok volt nekem! Egész nap az osztályból szinte mindenki engem dobált össze-vissza hóval (a termekben, mivel nem lehet kimenni szünetben). Igaz más lányokat, meg fiúkat is megdobáltak, de én úgy vettem észre,hogy fojton engem akarnak összevizezni. A másik meg, megint elkezdtek azzal piszkálni,hogy milyen kicsi a mellem. Ez engem annyira rosszul érint, mert rajtam kívül még 3 lánynak kicsi a melle, de őket nem piszkálják, nem, csak engem! szóval... :| Órákon csak ezen tudtam gondolkozni... többször majdnem el is sírtam magam, de sikerült visszafolytanom. Mentük ebédlőbe, és már igazán megszokhattam volna, csak az én arcomba nyomták bele a havat, mert az olyan vicces, mikor az egész szemüvegem tiszta hó. -.-" Barátnőmet meg se dobálták. Felmentünk a menzára, és egy darabig elvoltam,hogy a szemüvegem tisztítottam, meg szárítgattam a mosdó féleségben... Már azon gondolkoztam, inkább hazamegyek, minthogy velük egyek, vagy nem ülök hozzájuk. Hosszas danakodás után, végül úgy döntöttem odaülök hozzájuk, viszont nem szólaltam meg. Most kivételesen nem járt annyit a szájuk, meg azon a néhény viccükön meg se rebbent az arcom. Igyekeztem kicsit gyorsan enni az ebédet, hogy minnél előbb elmehessek, nehogy megint megfürdessenek. Mikor elhagytam az asztalt, hallottam, engem paródizáltak. Viszont azt egyszer sem hallottam, hogy a barátnőm azt mondaná nekik: miért kell piszkálni - vagy valami ilyesmit... biztos nevetett azon, hogy engem gúnyolnak... Azért reménykedem, hátha nem így történt, és mondott a fiúknak valamit. :/ Hazafelé jövet ismét a könnyeimmel küzködtem, s mikor végre itthon voltam, kisírtam magam. Mivel most sincs itthon senki, csak a két macskám, ők vígasztaltak meg. Mindig mikor szomorú vagyok, őket simogatom, mert ez olyan megnyugtató. Olyan tanácstalan vagyok.. :/ Nem szeretnék ezek után menni suliba. Holnap biztos minden előről fog kezdődni. :O Ha ez így fog folytatódni, ezzel csak azt fogják elérni,hogy teljesen tönkretesznek lelkileg, és el fog menni a kedvem az élettől, pedig még csak 13 vagyok. :| Most valahogy kicsit jobban érzem magam, hogy elmesélhettem ezt valakinek. Anyukámnak még nem szeretném elmondani. Ha az egész hetem ilyen lesz az osztályfőnökömnek biztos fogok szólni. Most megyek, jobban teszem ha tanulok.

Mit szólsz hozzá?

Hát sziasztok. Mint a címben is szerepel, ha az utcán elmegy előtted egy fekete macska, az nem mindig hoz balszerencsét. Kedd reggel mikor mentem suliba, az utcánkban előttem 5 méterre átszaladt egy fekete macska. Elgondolkoztam... anyukám babonás, én kevésbé... olyan is-is. Na mindegy. Szóval, azon gondolkoztam,hogyha átszalad előttem egy fekete macska az balszerencsét hozhat. De próbáltam nem a balszerencsére gondolni, mert nincs egy tökéletes életem, ez igaz, talán egyszer lehetne szerencsém is. Első óránk matek volt. Már óra vége felé jártunk, mikor próbálkoztam a paralelogramma szerkesztésével, de nem ment. :/ Egyik fele megvolt, a másik meg nem. Az előttem ülő fiú hátra fordult, megkérdezte,hogy segítsen-e? Mondtam igen, miért ne. :D És megcsinálta. Miliméter pontosságra! Az nap szokatlanul kedves volt velem ez a fiú. O.o Amúgy oda adtam neki a túrórudim amiért segített. :D Pénteken kivételesn csak 4 óránk volt. Már három éve nem volt négy órám, olyan fura volt,hogy már délban otthon voltam. *-* Szóval tízórai szünetben osztályfőnőkünk bejött az osztályunkba, és megkérdezte kinek van kedve délután elmenni korcsolyázni. Én benne voltam, meg szinte az összes lány, és 3 fiú. :D Délután 3-kor eljött hozzám a barátnőm, együtt lementünk a Balatonra. Megtaláltam a régi korcsolyám, amit még legutoljára 2010-ben használtam, vagyis két éve volt még olyan jól befagyva a Balcsi. Mivel már nem jött rám a korcsolyám megpróbálta barátnőm, neki sokkal kisebb lába van, és pont jó volt neki. Ez jól is jött, mert neki nem volt korcsolyája. Mikor leértünk a strandra, megláttuk az osztályfőnőkünk és egy fiút, épp a korcsolyájukat vették fel, persze már sokan ott voltak, csak a jégen. Osztályfőnököm mondta,hogy próbáljam fel jó-e nekem az a korcsolya amivel ott szerencsétlenkedett az osztálytársunk, nem volt jó neki. Nekem pont jó volt. Eltartott egy 20 percig míg tökéletesen állt rajtam a kori. Igazából amit kaptam a fiú apjáé, aki már régen használta. Meg a fűzőket újra belekellett dugdosni, az tartott sokáig.... Eleinte elég gyatrán ment a korcsolyázás, de idővel belejöttem, és 5-ös skálából olyan 3-as voltam, néha négyes. Akitől kaptam a korcsolyát, azzal a fiúval össze is ütköztem korcsolyázás közben. xD (Amúgy ő volt aki segített nekem kedden matek órán) Nem is tudom már,hogy volt, én mentem kifelé, a parta, ő meg jött bal oldalról kanyarodott, én totyogtam, hogy elmenjen előttem, de belém jött, már nem is tudom,hogy mit mondhatott, nem hallottam a saját hangomtól, csak annyit mondogattam: nenene... xD Ahogy egymásba ütköztünk olyan közel voltam hozzá, éreztem az illatát. Egész jó volt... :$ na de abba hagyom ezt, túl nyálasra sikeredett... inkább most megyek, sziasztok. :D

Hozzászólások (1)

Hol is kezdjem.... már lassan egy hónapja, hogy írtam blogot. A designt is leszerettem volna két hete cserélni, de mikor felraktam a fejlécet, kiderült, hogy túl kicsi. O.o Előszőr textúrákat próbálgattam, egy alapra pakolgattam, majd végül egy egész szép háttér született. Nem gondoltam, hogy ez lesz az új fejléc, csak kiszerettem volna próbálni, ne mindig csak egy egyszínű háttér legyen, hanem árnyékok, karcok meg ilyenek... nos a végére egy szép fejléc készült el. Gondoltam "na akkor ez lesz az új fejléc", igen ám, csak elfelejtettem,hogy ez nem olyan méretű mint a többi, mivel csak egy próbának indult, így túl kicsi. :/ Azóta nem csináltam meg újra, amit nagyon sajnálok, azóta már két hét telt el, igazán megcsinálhattam volna, de valahogy nem volt kedvem. Azért sem írtam mostanában blogot, mert nem túl sok időm volt. Mikor megérkezem suliból (általában 2-kor szoktam, ritkán kicsit előtte, mikor 5 órám van) bekapcsolom a gépet,hogy egy fél órácskát játszhassak transformice-t. Mostanában nagyon rászoktam, és regisztráltam is. :D Eddig csak vendégként játszottam, de több mint egy hete már nem. Ez olyan mint a cigi. Egyszerűen lehetetlen leszokni róla. Már egy napot sem bírok ki,hogy ne játszak. Aztán mikor megjön apa, elkezdek tanulni. Egyébként mikor bekapcsolom a gépet, semmi mást nem csinálok, csak játszok transformice-on. Meg se nézem, hogy írtak-e a chatbe, facebookot sem... nagyon megszerettem a játékot. Na de mindegy... Azon is elgondolkoztam, hogy szünetet kellene tartanom. Hisz nem valami jó, hogy csak itt áll, szinte üresen az oldal. :/ Társszerkesztőt nem szeretnék! Tehát, a teendőim a következők:

1. Új designt felrakni
2. Cseréket ellenőrizni, elite ikonokat lecserélni
3. Elkezdeni cikkeket írni

Remélem mind ez sikerülni fog, de nem sokat igérek, csak hétvégenként. ;) Mivel a 7. osztály nagyon húzós, és beleszámít a tovább tanulásba, jobban kell tanulnom, mint az előző félévben. Ugyanis az első félévét, nagyon elcsesztem. Bocsánat a szóért, de ez így van. Hol tanultam, hol nem. Hát, meg lett az eredménye... :/ Hét, ismétlem, hét tantárgyból leszek négyes, a többi hét tantárgy sikerült ötösre. Valaki örül ennek, de én nagyon nem. Többre vagyok képes! Tavaly ilyenkor csak négy tantárgyból lettem négyes, és év végére ki is javítottam, vagyis csak majdnem, mert csak matekból és természetismeretből lettem négyes. Meg sok éven keresztűl kitünő tanuló voltam, és most ez a hetedik osztály.... Nem a kedvencem. :/ Év végére minimum a felét ki kell javítanom ötösre, max. csak matekból. kémiából és fizikából szeretnék négyes lenni. Anya szerint azokból is legyek ötös, de én mindig azt mondom, hogy az nem fog sikerülni! Ennyit szerettem volna közölni, remélem azért fogok tudni rendszeresen blogot írni.

Mit szólsz hozzá?

Nézzük csak. Hétfőn írtam utoljára, azóta történt pár dolog. Kezdjünk is bele! Szerdán délelőtt elmentünk anyukámmal új nadrágot venni nekem. Négy darab volt ami nagyon tetszett, mindegyiket felpróbáltam. Egyik farmer volt, koptatott és néhány helyen kicsit szakatt (nagyon minimálisan) ez 5000 ft volt. Volt még egy farmer, az csak koptatva volt, 3500 ft. A harmadik egy sztreccses anyagú fekete színű, ez volt a legkényelmesebb. Nagy öve volt. :D 4000 ft. Végül az utolsó, ezt vettük meg. 4000 ft volt, szürke színű, koptatott. Mondanom sem kell,hogy mindegyik csőgatya volt. :D Igazából bélelt gatyát szerettünk volna, de ahol eddig kerestünk nem volt. Mivel már nagyon rég kaptam új nadrágot, megbeszéltük anyuval, akkor nem béleltet veszünk hanem egy simát és egy vastagabb cicanadrágot, amit majd felveszek alá. Szerdán délután 4-kor facebook-on azon belül is a Gportálon krediteső volt. Összesen 60 gkr-t tudtam összeszedni. *-* Nagyon örültem neki. Egy csomó kredit kódot kiírtak, sajnos nagyon sok hibás volt, mert már valaki megszerezte a kreditet. Amúgy egy fiú több mint 1000 gkr-t keresett ezzel a kreditesővel, és álítólag bekerült a kredit milliomosok közé. O.o Sokan mondták,hogy hagyjon a többieknek, de ő mohó módra elvette szinte az összeset. :/ Na mindegy... Csütörtökön volt a névnapom. :D Pár internetes barátnőm, a legjobb barátnőm meg unokatesóm felköszöntöttek sms-ben vagy facebook-on. Anyutól kaptam egy édes kis cserepes növényt, úgy néz ki mint a lóhere, de mégsem az. :D Már sok ehez hasonló kis növényt kaptam anyutól, ezeket a virágokat szeretem a legjobban a gerbera mellett. :) Aputól ma kaptam egy újabb cserepes virágot, már kidobtam a papírját ami rajta volt, de valami Ficus Benjaminus :D Szép rózsaszín cserépbe van. Le is fényképeztem, csak még nem töltöttem fel. Ami a legjobban bánt,hogy az egyik legjobb barátnőm még csak egy sms-t se írt azzal az üzenettel, hogy "boldog névnapot". Aznap még beszéltem is vele chaten, gondoltam, talán ott mond valamit, de nem. :/ Két legjobb barátnőm van, a másikra számíthattam. :) Tudom, ez egy aprócska dolog, de engem nagyon rosszul súlytott. Pedig próbáltam is célozni rá, megkérdeztem tőle,hogy hányadika van, talán akkor észreveszi,hogy ott virít a Tamara név a naptárban, de nem. :/ Hát most már mindegy... Tegnap másik barátnőm eljött hozzám, mivel nem tudtuk hova menjünk el, így sétálgattunk a városban. Utcáról, utcára mendegéltünk, kifáradásig. Közben beszélgettünk. :D Úgy körülbelül 2 és fél órát gyalogoltunk. xD A végére már nagyon elfáradtunk, sötétségben jöttünk meg. Megyek anyuval pizzas csigát sütni. És mivel ebben az évben már több blogot nem fogok írni, így Boldog Új Évet Kívánok Minden Kedves Látogatómnak és köszönöm ezt a szép évet (félévet) amit itt a gportálon tölthettem. Sosem felejtem el. <3

Mit szólsz hozzá?

Hol is kezdjem? Nagyon régen írtam már. Legalább 3 hete. :/ Suliról most nem írnék, történtek jó és rossz dolgok is egyaránt. Múlt hét csütörtökén kezdődött el a téli szünet, hétfőn és kedden rendesen suli, szerdán már csak egy karácsonyi műsör volt, 11-kor. Előtte az osztályoknak a termükben szabadfoglalkozás volt. Mi filmet néztünk. A film címe: Hachiko (Hacsi) - egy akita inuról szól, igaz történet, sajnos szomorú is. :/ Elsírtam magam a végén, de ezzel nem csak én voltam így. Péntek délelőtt voltam fodrásznál, kicsit vágattam a hajamból. Így utólag is mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, és ami hamarosan lesz: boldog új évet! :) Karácsonyra kaptam pár új ruhát, egy új telefont, meg három könyvet. Kettő könyv jól fog jönni a tanuláshoz, a harmadik egy regény. A címe: A jégkirálynő. Olyan mint egy mese, fantázia földről szól. :D Még nem kezdtem elolvasni, csak ami a hátulján van, rövid leírás. x) De szeretném hamarosan elkezdeni. Tudni illik, szeretek én regényeket olvasni, de mikor suli van, nincs mindig időm rá, így lefekvés előtt szoktam inkább. Ti miket kaptatok? :) Tegnap, azaz vasárnap délelőtt voltunk templomban, utána mentünk ebédelni anyukám testvéréhez, mamámék is eljöttek. Anyukám testvérének a férje szokott velem minden vasárnap matekozni. Múltkor mondta,hogy szerinte elmehetnék gyógyszerésznek. Megérdeklődte, és elmondta,hogy milyen iskolákat kellene ehez elvégeznem. Hát egy kisebb feszekedés lett a vége, mert szerinte ha továbbra is így tanulok, akkor gimnáziumban 2-es, 3-as jegyeim lesznek. -.-" Apa persze igazat adott neki. De szerencsére anyu, meg a testvére, és a két lánya (ők az én unokatestvéreim) mellém álltak, és megvédtek, mondtván,hogy én gimnáziumban is lehetek ötös, vagy négyes. Eddig mindig kitünő tanuló voltam (kivéve tavaly, mert évvégén kettő tantárgyból négyes lettem) most meg félévkor egy csomó tantárgyból, amiből eddig ötös voltam, négyes leszek. :/ Legszívesebben elrohantam volna, egy zárt helyre ahol csak én vagyok, és szét bőgtem volna magam. Mindig azt hiszik, ha ötvenszer elmondják, hogy így nem tanulok jól, meg úgy, akkor jobb lesz, de azt nem tudják, hogy ezek nekem milyen rosszul esnek. Próbálok javítani, de egyszerűen nem megy! Évelején beleestem a gödörbe, azóta néha-néha félig kitudok jönni, de aztán újra visszaesem. Így vagyok a jegyekkel. Évelején összeszedtem a sok szart, most meg alig bírom őket kijavítani... De most már elhatároztam magam! Második félévben jobban összeszedem magam, igyekszem minnél több ötöst szerezni, és ha lehet akkor csak matekból, fizikából és kémiából szeretnék négyes lenni. Ja és persze rajzból sem szeretnék négyest kapni. Ez az új tanár... -.-" Szinte az eddigi összes rajzomra négyest adott, mert egy iciripicurkát elrontottam. De komolyan! Amúgy most megint más tanítja a rajzot,mert a másik elment külföldre. Eddig úgy volt,hogy nem megy el, akkor felkellene mondania, de senki nem tudja,hogy most akkor mi van?! Nos mindegy, ennek a helyettesítő tanárnak meg semmi humorérzéke nincs. O.o Két fiú, az osztályunkból első órán megviccelte, hogy nem a nevüket mondják, hanem másét. :D Hát persze,hogy nem találta viccesnek, rögtön szólt az osztályfőnökünknek. :P Most mennék, megyek 3-ra unokatestvéremhez, segít kicsit, hogy hogyan szerezzek jobb jegyeket, magyarul tanulási módszereket ad. Ha esetleg nem írok pár napon belül, addig is B.U.É.K.! =)

Mit szólsz hozzá?

Hol is kezdjem? Megint egy hetet kell bepótolnom. :O Kezdjük a hétfővel: első kettő órára bementem, majd tízórai szünetben eljött értem a bátyám, elmentünk Fonyódra, a sebészetre. Egy 10 perc autóval. (Még az előző blogomban írtam, hogy csúnyán elestem, ezért meg kell nézetni orvossal) Mikor beértünk, leültünk egy székre, sokan voltunk, több mint fél órát kellett várni,hogy sorra kerüljünk. Ám két ismerős arc jelent meg, mikor leültem. Egyik osztálytársam huga, és anyukája. Rögtön odajöttek hozzám, megkérdezték mirét vagyunk itt. Röviden elmondtam,hogy mi történt. Végre bementünk, megnyomogatta ahol mondtam,hogy fáj, azt mondta ránézésre nem tudja mi lehet, de valószinüleg csak zúzódás, így hát elküldöt rtg-re. Vagy hogy írják, úgy mondjuk: röntgen. Bocs, de ilyenekkel nem vagyok tisztába. :O :$ Ismét fél óra várakozás, míg bemehettem,hogy röntgent készítsenek. Nem tudom miért, hogy én lehettem süket, vagy a nő motyogott, de szó szerint mindent háromszor kérdeztem meg. :$ Pedig nem vagyok ilyen hülye, még is annak tűntem. Mikor kijöttem, 20 percet kellett várni,hogy megkapjuk az eredményt. Közben nem unatkoztam, mert beszélgettem az osztálytársam hugával, be nem állt a szája. xD Mikor megkaptuk az eredményt, és bementünk az orvoshoz, megállapította, hogy sima zúzódás, felírt egy kenőcsöt, és 2 hétre felmentett tesnevelés alól. *-* Na ennek már örültem. :D Csütörtökön ismét mentünk fogszabályzásra. -.-" De reggel nagyon izgatott voltam, ugyanis megvettük a telefont. Mikor hazajöttünk, rögtön beraktam a kártyát, és nézegettem, hogyan lehet másik hátteret, csengőhangot beállítani, de persze apu mondta,hogy siessek, mert visszamentem suliba, ugyanis írtunk egy tovább tanulási tesztet. Igazából csak ikszelgetni kellett, a nő mondta a kérdéseket. Leginkább olyan kérdések voltak,hogy én inkább a szívemre vagy az eszemre halgatok. Természetesen én a szívemre halgatok (mindig). Sajnos szerelmi ügyben is. -.-" Mert van egy fiú aki régebben nagyon tetszett, még most is egy kicsit, de a fejem azt mondja,hogy utálom, mert ő egy nagy hülye, viszont a szívem szerint meg nagyon helyes... szóval... ezért utálom,hogy mindig a szívemre hallgatok, de persze, sokszor jobb is. :) :D Pénteken második óránk tesi volt, mivel én nem tesizhettem, barátnőm rám bízta az új telefonját,hogy vigyázzak rá, no meg a sajátomra is figyeltem. :D Az osztályt négy felé osztotta a tanár, két csapat ment is játszani kosárlabdát. A másik két csapattal csak ültünk, és hülyéskedtünk, amiket én titokban lefényképeztem. :D Délután volt mikulás bulink. Jó volt, én egy lányt húztam, engem meg egy tanár. Idén úgy csinálta a tanárunk, hogy nem neveket írt a cetlikre, hanem jeleket. Minden betű, egy jelnek felelt meg. Előszőr üvegeztünk, de nem lehetett semmi durvát. Nekem annyi volt a feladatom,hogy csináltam egy gyümölcs koktélt az osztályfőnőknek. Összekevertem több üdítőt, álíltólag finom volt. :D Azt hittem többször kerülök sorra, és valami izgalmasabb feladatom lesz, de hát nem így történt. Aztán két lány miatt rögtön discoztunk, ment a zene a sötétségben. Én nem nagyon táncoltam, ugyanis nem tudok. Inkább csak eszegettem, beszélgettem a többiekkel. Jobban örültem volna, ha limbózunk, vagy tovább üvegezünk. Nem így történt. De már mindegy, azért ez is jó volt. Most mennék, sziasztok.

Mit szólsz hozzá?

Régen írtam már. Több mint egy hete. Bocsánat, de hétköznap nem is kapcsolhatom be a gépet, vagy ha igen kb. 1 órát tudok fent lenni, és ez idő alatt nem sok mindent tudok elintézni. No de nem is húzom tovább az időt, jöjjenek a beszámolók.  Múlt csütörtökön voltunk fogszabályzáson, Kaposváron. Háromnegyed 9-re volt időpontunk, utána bementünk egy telefonos boltba, nem volt messze a fogszabályzótól, úgy 50 méteren belül. Nos bementünk apuval, megkérdeztem,hogy van-e Samsung Corby-juk, mivel egy ilyen telefont szeretnék. Ez egy használt telefon bolt volt, így sajnos nem lesz teljesen új telóm, de nekem akkor is új. :P :D Mondta,hogy van, rá is mutatott, egy asztalban voltak, és egy nagy üveg volt ráhelyezve, elhúzta az üveget, és a kezembe adta a telefont. Én csak hosszú percekig bambultam, míg apu beszélt az eladóval. Mikor megláttam,hogy apu veszi elő a pénzt a pénztárcájából, kezdtem örülni. " Úristen, ez lesz az én telefonom? *-* ". Igaz még csak előleget fizetett, mert két hét múlva megint megyünk vissza fogszabályzásra, vagyis december 8.-án. Addigra megcsinálja a férfi,hogy kártya független legyen. Majd fogott az eladó egy kis cetlit, felírta apu nevét, telefonszámát és, hogy mennyi előleget fizetett. Utána bementünk a McDonalt's-ba, venni pár sajtburgert, körülbelül 10 percet vártunk apuval, mert még nem forgatták át a menüket, ugyanis csak fél 11-től vagy 10-től lehet sajtburgert venni. Aki átadta a sajtosburgereket, bocsánatot kért,hogy ilyen sokat kellett várnunk, megkérdezte, elfogadok-e egy almás pitét. Én igent mondtam, gondoltam csak viccel, aztán belerakott egy kis zöld csomagolt valamit, gondoltam az az almás pite. Nem is tudtam, ilyet is lehet itt venni? O.o xD Betettük a kocsiba a kaját, és mivel az OBI parkolójában voltunk, nem kellett máshova parkolnunk, így bementünk oda is, mert apának kellett valami.  Ezután a Jysk-be  mentünk, vettünk egy új széket nekem, mivel a nappaliban mindig anyu székének a szélén ülök, míg anya a székben ül, és idegesítem. :P Ezért egy hasonlót vettünk mint amilyen anyué. Nekem a natúr színű tetszett, vagyis fehér a szék. Volt még piros meg narancs is. Én úgy gondoltam, mivel anyué is ilyen, legyen az is olyan, látszódjon, hogy "párban vannak".  És végre jöhettünk haza. Egy hete, pénteken, egy tanárral mentünk kirándulni Budapestre, barátnőmmel. Fura volt, a mi osztályunkból csak mi ketten mentünk. O.o Persze nem idegenekkel mentünk, a sulinkból még sokan mások mentek. Elmentünk egy repülő emlék parkba, nem tudom mi volt a neve. :/ Ott bemutattak három repülőt, amiket már nem használnak szállításra. Mindegyikbe felmehettünk. Igazság szerint, nagyobbra számítottam, azt hittem sokkal szélesebb lesz belülről, pedig olyan volt mint egy busz belseje. Utána elmentünk a Kazinczy Ferenc repülőtérre, vagyis a "Feri-hegyre" :D Láttunk pár repülőt leszállni. Csak nem olyan közelről. :P Utána elmentünk egy 3D-s moziba. Viszont előtte volt egy óra szabadidőnk a plázában, még hozzá az Aréna plázában. :D Ott voltunk moziba. Őszintén szólva, én nagyon rég voltam plázába. 6-7 éve lehett, mikor unokatesvéremékkel elmentünk az Aqva terráriumba (vagy mi a neve, elnézést de nem tudom pontosan :$) Szóval olyan elsős lehettem. Talán óvodás. Na mindegy... mikor beléptünk a mozi termébe, egy óriás fehér vászont pillantottam meg. Hatalmas volt! Megkaptuk a szemüveget, a Tin-tin kalandjai című rajzfilmet néztük. :D Jó volt, de én picit jobbra számítottam a 3D-vel kapcsolatban. Persze ez is nagyon jó volt. :D Nincs már nagyon erőm írni, pedig ami ma tesi órán történt velem fontos. :/ Mikor felöltöztünk szólt a tanár, hogy bemehetünk. A fiúk már bent sorakoztak, meg még rajtam kívül egy lány volt bent. A tanár még valahol máshol mászkált. Az osztálytársam, azt a lányt, meg akartam ilyeszteni,hogy ráugrok a vállára (persze csak a kezemmel) de észrevett, és elfordult, én meg seggre estem. :/ Ekkor még nem volt semmi gond, sajog a fenekem, jaj, hát ezt még túl lehet élni. Igen ám, de mikor felálltam szédültem, és mintha bedugult volna a fülem, nem hallottam rendesen. Megmondtam a tanárnak,hogy szédülök és szeretnék leüllni. Egy fél perc múlva vissza jött a hallásom, örültem neki. Csak a bal lábamon a "gyűrűsujjam" elkezdett fájni, és bice-bóca lettem. Nem tudok ráállni, és mikor megemelem a bal lábam, ugye akkor megveszülnek az izmok és abban a pillanatban elkezd fájni. Így csak ha ellazítom, úgy tudok menni, de még mindig bicegve. :/ Mikor megjöttem, még jobban fájt, sajnos egyedül voltam itthon,  nem tudott rajtam segíteni senki. Már a söprűnket használtam támaszkodásra, annyira nem bírtam menni. Kormi cicám bent volt, és látta ahogy szendvedek, s mikor leültem a puffunkra odda jött hozzám, felugrott az ölembe, olyan megnyugtató volt simogatni. :) Szerintem érezte,hogy nincs minden rendben, mikor elkezdett fájni újra, odahívtam magamhoz, és ő nagy lelkesedéssel oda jött, úgymond segíteni. Pedig épp enni készült, de ott hagyta a tányért. Ez jól esett, mintha gondoskodott volna rólam. :D Délután sokat ültem, azóta javult valamennyit, már egy picit rá is tudom helyezni a testsúlyom, de nem akarom erőltetni. Valószínű, hogy legközelebb vasárnap írok, de most végre egy rendes "kis regényt" írtam. :D Most pedig mennék, különben is, 65 percig írtam. :O xD

Mit szólsz hozzá?

Egész héten nem gépeztem, ma is sok könyörgés után bekapcsolhattam egy órára a gépet. Hétfőn kikaptuk az irodalom dolgozatot ami tudtam, hogy szörnyű lesz, és az is lett. 3-ast kaptam rá. :/ Hát nem hiszem,hogy félévkor megkapom az 5-öst irodalomból, mert van egy egyesem (mert rosszul mondtam fel a Szózatot :$) egy négyesem, ez a mostani hármasom + három 5-ös. Eddig csupa ötös voltam irodalomból, most meg szinte minden tantárgyból négyes leszek. :O A keddi napom viszonylag könnyű volt, második óránk etika volt. Mivel nem volt a tanárunk aki ezt tanítja, így bejött egy fiatal nő helyettesíteni. Mikor beléptem az ajtón, olyan ismerős volt a nő arca. Majd nagyot néztem. Ez a mi volt másodikos osztályfőnőkünk? be lett festetve a haja szőkére, és le is fogyott, de azért még most se olyan hű de vékony, de azt kell mondanomh, hogy sokkal szebb mint volt. :D Azért nem láttuk kb. 5 évig, mert átment egy másik városba, vagy mondhatnám faluba tanítani. Ma ismét kikaptunk egy dolgozatot, mégpedig a kémiát. Imátkoztam,hogy legyen meg a négyes, és... négyes lett! Micsoda megkönnyebülés volt, hogy nem kaptam rossz jegyet, annak ellenére,hogy nem tanultam. Erről írtam az előző blogomban, de felidézem újra. Múltkori kémia órán nem voltam, és nem szólt senki,hogy fogunk írni. Erre óra előtt tudtam csak tanulgatni + a padtársam segített. Meg is ajándékoztam egy rágóval amiért segített. :D Az angol témazárót is kikaptuk, ami csillagos 5-ös lett. *-* Egy négyesre számatottam, de nem! Ma mentem barátnőmmel ebédlőbe, és megint csak a fiúk mellé ültünk. :P Igazából azért ülünk mindig hozzájuk, mert állandóan hülyéskednek amin persze nagyokat lehet nevetni. :D Ma is majdnem kajacsata lett a vége, és nekem ezek után még volt étvágyam enni. Különben nagyon kevés adagot adtak, csodálkoztam is, mert régebben a rántott hús volt akkora mint a tenyerem, de most még csak a fele sem volt. Amúgy meg a kaja is förtelmes, de ezt nem csak én gondolom így. Nem gyerekeknek való az ilyen étel. De most tényleg megyek, mert apa kezd kiborulni. Bocsánat ha nem lett valami szép a fogalmazás, de sietek. :(

Hozzászólások (3)

Jó régen írtam már... köszönöm azoknak akik részvétüket adták Maci miatt. Jól esett,hogy nem csak én voltam az egyetlen aki elolvasta Maciról írt blogomat... a múlt hétvégém nem volt valami jó, erről nem is szeretnék beszélni. :/ Csak a jegyeim miatt kellett annyit sírnom, sok lecseszést kaptam. Nem indult valami fényesen az idei évem. Sok a négyesem, és néhol akad hármas, sőt, sajnos egy kettes is becsúszott. Még földrajzból kaptam, nagyon évelején azt a kettest, négy sort írtunk a füzetbe, mert még nem volt befejezve az az anyagrész, és persze,hogy nem tanultam, és pont nálam nyílt ki a napló. Mondhatom, nagyon kellett az a jegy. -.-" De azóta szereztem három 5-öst, és órákon is igyekszem jól teljesíteni. Na mindegy. Egy hét sokidő, ezalatt sok minden történt. Lehet,hogy nem fogok mindent felsorolni, hisz nem valami jó a memóriám, sokszor azt is elfelejtem,hogy mit csináltam tegnap. Ha jól emlékszem kedden történt, mikor barátnőmmel, meg három fiúval együtt mentünk ebédelni. Finom főzelék volt az ebéd. A fiúk ki is találták,hogy hogyan készül az itteni finomfőzelék: finom kajákat összekevernek, és végül egy förtelmes főzeléket kapunk. :D Szóval az egyik fiú nyúlt a poharáért, és a hosszú ujjú pólója beleért a főzelékbe, ha nem szólok neki nem is veszi észre. :P Hát rákente a mellette ülő fiúra, majd dobott rá egy kis borsót is, a szegény "áldozat" vissza akart vágni, ehelyett magára burította. xD Ekkora hülyét még az égvilág nem látott.  xD Csütörtökön kikaptuk a fizika dolgozatunkat, 3-as lett. :/ Egy négyesre számítottam, sőt biztos voltam benne,hogy négyes lesz, de nem. Sokaknak hármas lett, alig akadt 4-es. Ez a fizika nagyon nem tetszik, de engem csak az érdekel,hogy meglegyen a négyes. Annál rosszabb nem lehet. Ez a hármas mellett van kettő négyesem. A kémia sem megy négyesnél jobban. :| Pénteken írtunk kémiából egy röpit, amiről én nem is tudtam, mert múltkori órán nem voltam, és nekem erről senki sem szólt. Első óránk infó volt, 20-25 percet tanultunk, utána szabadfoglalkozás volt. Egy másik osztálytársam sem volt a múltkori kémia órán, így vele együtt tanultunk, egyszerűen nem tudott az érdekelni,hogy lehet gépezni, most a tanulás fontosabb volt! Csak alig lehetett tanulni, mert mellettünk játszottak a gépen, ami szörnyen idegesítő volt. :O Második óra tesnevelés volt, nem volt felszerelésem. :/ Aminek mégjobban örültem,hogy zokniban kellett futnom. Egyik feladat a hátrafelé futás volt, ami elég jól ment, csak sajnos túl gyorsan szedtem a lábam, és fenékre estem + a zokni is besegített a csúszásban. Persze mindenki nevetett rajtam. :P :D Harmadik óra volt kémia. Megírtuk a dolgozatot, szerencsére aki mellettem ült egy 5-ös tanuló (na nem mindig) de ő tanult, és segített egy-két dologban. Ha négyes lenne a dolgozatom legszívesebben megölelném azt a fiút amiért segített, de inkább nem. xD Ha lány lenne akkor meg, de egy fiút inkább nem.... :$ Amúgy sem vagyok az a típus aki mindig ölelgeti, meg puszilgatja a barátnőit, nem. Én ezek nélkül is jól megvagyok a baráti körömben. Most mennék, hajmosás, aztán alvás, de előtte a kedvenc tv sorozataim. :D *-*

Mit szólsz hozzá?

Szomorú nap volt ez a csütörtök. De még mennyire! Még most sem bírtam felfogni. Minden olyan furcsa lett azóta. Maciról, a kutyámról van szó. Csütörökön, pontban fél 4-kor kijött az állatorvos. Megnézte Macit, majd a kutya felkelt, és ugrándozva (mert már nem tudott rendesen menni, csak szökdécselt) elment a fűre, megmutatta,hogy ő még tud menni. Majd legugolt és pisilt egyet, utoljára. A szemem máris tele lett könnyekkel, odahívtam magamhoz. Maci tudta,hogy valami fog történni, és az a valami nem lesz jó. Nagy nehezen, odament az állatorvoshoz, aki leültette, majd megkapta az első injekcióját, a vállába adta, mivel annyira lefogyott az utóbbi egy hónapban,hogy a farába már nem tudta volna beadni. Ez biztosan fájhatott szegénykémnek, mert nyüszítettt egyet. :( Csak feküdt, és feküdt, apu pedig simogatta, majd én is odamentem, megvakargatni a fülét. Nem bírtam ki sírás nélkül, és csak fújtam, és fújtam az orrom. Mikor odamentem hozzá, még felakart volna állni, de már nem tudott, és szépen lassan elaludt, szegénykémnek még a nyelve is kint lógott. :(( Majd fogta az állatorvos a bal melső lábát, kicsit levágta neki a szőrét, majd kért tőlem egy vizes zsebkendőt. Kivettem egy zsepit, és a kinti csap alá raktam. Remegő kezemmel megcsavartam,hogy ne legyen benne túl sok víz. Majd a kis bőrét bevizezte, ahol levágta a szőrét, és kapott még egy injekciót, aminek olyan volt a színe mint a málnaszörp, és benyomta. Csak apa meg én voltam ott, de apu el is fordult, csak én láttam, no meg Totya is végig nézte, ott állt az ajtón belül, és nézte,hogy mi történik, de gondolom nem tudta,hogy mi folyik oda kinnt. Maci ekkor még lélegzett.... de 2 perc múlva már nem mozgott a hasa. :'''(((((((((  Az állatorvos aláíratott egy papírt apuval, majd elment. Apa mondta,hogy menjek be, nem tudok segíteni. Bejöttem, leültem a székre, és fel sem fogtam,hogy mi történt az elmúlt 10 percben, csak sírtam, és sírtam.... Maci csak feküdt. Apu egy pár pillanatra, elment egy pár lépésnyire, és ha jól láttam bentről, ő is sírt egy kicsit. Majd fogta, a kis élettelen testet, szépen betekerte egy régi lepedővel, majd elvitte az udvar hátsó részébe, ahol már ki volt ásva a lyuk. Anyu nem sokkal ezután jött, meg elmeséltem neki,hogy mi történt, még be sem fejeztem a mondandómat, de már mindketten sírtunk. Egy fél óra múlva ki is mentünk,hogy eltemetjük rendesen. Csak néztem a gödröt, és a betakart testet. Mégegyszer utoljára félig levettem róla a lepedőt, és megsimogattam. Az első lábai félig a fejére voltak rakva, emlékszem, sokszor csinált ilyet régebben, mintha azt mondaná ezzel: " Sajnálom " csak simogattam, és potyogtattam puha szőrére a könnyeimet. Majd nagy nehezen visszaraktam fejére a ruhát, beraktam melléje a keféjét, és anya mondta,hogy a kezemmel egy kevés földet szórjak rá, mert ez a szokás. Majd eszembe jutott,hogy van egy pár levágott virág, igaz már nem a legszebb állapotban, hogy azt is beleteszem a sírba. Elfutottam a sötétségben, szerencsére megtaláltam a kefét és a virágot is, vissza ballagtam és betettem élettelen kis teste mellé. Majd szórtam rá egy kis földet, és anyu elkezdte lapáttal a többi földet rászórni. Totya is ott volt velünk végig, bár ő csak játszani szeretett volna, de nem volt kivel. Így leült, és csak figyelte, ahogy a sötétségben, gyertyák mellett lapátolunk. Apa készít a hétvégén egy keresztet. Anyuval kicsit púposra csináltuk a sírt, köré majd köveket fogunk szórni, az elejére lesz rakva egy kereszt, melyre rá lesz írva: Maci 1997-2011. Annyira sajnálom, hogy nem élhette meg a 15 évet. De sajnos már nem várhattunk tovább, nagyon rossz álapotban volt, neki minden egyes nap szenvedés volt. Jobb neki így. De olyan nehéz elengedni. Ma is kerestem mindenfelé az udvarban, de rájöttem semmi értelme, hiába. Ki is akartam ásni, hogy mégegyszer megsimogathassam. De már nem lehet. :'(( Mielőtt kijött volna az állatorvos, lefényképeztem, meg szerettem volna,hogy Totyát és Kormit (a macskáimat) mégegyszer megnyalogassa, de már késő volt. Ma iskolában próbáltam nem elsírni magam, és természetesen viselkedni, ez sikerült is. Tízórai szünetben két legjobb barátnőmmel ettünk egy padnál, és elmondtam nekik. Más még nem tudja. Közben el is sírtam magam, egyik barátnőm is már majdnem sírt, másik meg próbált vígasztalni. Olyan nehéz elengedni. :(( Mellette nőttem fel, nekem ő volt a második anyám, és mikor még pici baba voltam, feküdtem a babakocsimban, Maci odajött a babakocsihoz, lefeküdt, és nem engedett a közelembe senkit, csak anyukámat. És emlékszem, mikor még kisebb voltam, az utcára mentem ki játszani, és ő annyira féletett engem, mindig nyüszített, mikor még nem volt ennyire öreg. Mikor szomorú voltam, leültem mellé, és sírva elmondtam,hogy mi történt. Mindig megvígasztalt, olyan megnyugtató volt a simogatása. És ez már nem lesz többé. :'''( Arra gondoltam, hogy az egyik bal oldali menüt leveszem (a klubbokat, és beteszem egy menübe) és annak helyére lesz egy emlék sarok, Maci emlékére. Bátyám egyik ismerőse készíteni fog egy emlékvideót, amit szintén felfogok tenni. Nehezen írtam meg ezt a blogot, mert most is csak bőgök. De eljön hozzám egyik legjobb barátnőm, megnézünk együtt egy filmet, addig sem gondolok erre. :( És kérlek titeket,hogy ne haragudjatok ha napokig nem jelentkezem, de ezt fel kell dolgoznom...

Hozzászólások (4)

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |